Mit kell venni az ízületi betegségek esetén
Tartalom
Mozgásszervi megbetegedések | buggarage.hu – Egészségoldal | buggarage.hu
A reumás ízületi gyulladás reumatoid artritisz néhány vagy sok ízületre kiterjedő tünetei mögött a szervezet egészét érintő, autoimmun eredetű kórfolyamat áll.
A ma még gyógyíthatatlan betegség okozta tüneteket és egészségügyi kockázatokat hatásos gyógyszerek sora enyhíti. Genetikai hajlamosító tényezők és külső hatások — talán bakteriális vagy vírusos fertőzések — szerencsétlen összjátéka kell ahhoz, hogy valaki reumás ízületi gyulladásban betegedjék meg.
Módosítva:
Ennek ellenére nem ritka a betegség: százból egy embert érint világszerte, mintegy háromnegyed részben nőket. Általában 40 éves koron túl diagnosztizálják, bár létezik fiatalkorban, sőt gyermekkorban kezdődő formája is. A reumatoid artritiszes betegek immunrendszere az ízületi hártyák bizonyos óriásmolekuláit tévesen testidegennek tekinti, és tűzparancsot ad: gyulladásos folyamat indul be több ízületben, majd kisebb mértékben más szervekben is: a könny- és nyálmirigyekben, a szív és a tüdő hártyáiban, az erekben.
Mikor forduljon immunológushoz ízületi fájdalmával?
Az ízületi hártyák gyulladása fokozatosan károsítja a porcokat is. Meglévő gyógyszereink jól csillapítják, de nem állítják le és nem fordítják vissza ezeket a folyamatokat. Tünetek A reumás ízületi gyulladás a bevezető általános tünetek levertség, fáradtság, étvágytalanság után először leginkább a kéz és a láb kisízületeiben okoz mozgatásra erősödő fájdalmat, duzzanatot, jellemzően szimmetrikusan mindkét testfélen.
Az érintett ízületek pihentetéskor reggelre fájdalmasan elmerevednek. A betegség kiteljesedésével a gyulladás, a fájdalom, a duzzanat átterjedhet a kéz- és lábfejről a csuklóra és a bokára, a könyökre és a térdre, a vállra és a csípőízületre, az állkapocs ízületeire is.
Az ízületek mozgékonyságának csökkenését a hozzájuk kapcsolódó izmok meggyengülése kísérheti, az általános tünetek hőemelkedéssel egészülhetnek ki. A tünetek erőssége időben ingadozó, fellángolások és tünetszegény időszakok váltogatják egymást.
A sok éven át fennálló ízületi gyulladás azonban végül visszafordíthatatlanul deformálja az általa megtámadott ízületeket.
Az ízületi gyulladást közvetlenül az ízület bántalma vagy az egész test betegségei okozhatják Lássukaz okok bemutatását sorban!
Az orvosi beavatkozásokkal természetesen nem szabad megvárni ezt a késői stádiumot, a korán kezdett erélyes kezelés a deformációkat és az ízületeken kívüli szövődményeket lásd később megelőzi vagy késlelteti. Kórismézés Több reumatológiai betegség okozhat a felsoroltakhoz hasonló tüneteket, ezért a reumás ízületi gyulladás kórismézéséhez nem elég pontosan lajstromba venni a panaszokat: az orvosnak azt kell felmérnie, hogy egy összetett feltételrendszer 1.
- Béres mozgás – Hogyan orvosolhatóak az ízületi megbetegedések?
- Bármely korosztály mindennapjait megkeserítheti, de főképp az idősebb korúakat, illetve az aktív sportolókat és túlsúllyal rendelkezőket sújtja.
A diagnózis alapja az érintett területek alapos szemrevételezése és megtapintása. Az ízületek duzzanata, vérbősége, melegsége jelzi az ízületi hártyák gyulladását. A kezdődő ízületihártya-gyulladás azonban nem mindig okoz nyilvánvaló tüneteket, a röntgenvizsgálat pontosíthatja a diagnózist. Később, a kórfolyamat előrehaladásának és a kezelések hatásának értékelésekor is szükség lehet képalkotó eljárásokra, leginkább röntgen- és ultrahangvizsgálatra.
A betegség felismerése, osztályozása laboratóriumi vizsgálatokat is igényel. A vérképen és az alapvető vérkémiai teszteken túl szerológiai vizsgálatokat kell végezni az autoimmun kórfolyamat kimutatására — erre szolgál a reumatoid faktor és a citrullinált fehérjék elleni antitestek tesztje —, és meg kell mérni a szervezet általános gyulladásos állapotának jellemzésére szolgáló ún.
Időnként ezeket a vizsgálatokat is ismételni kell a reumatológiai vagy háziorvosi kontrollvizsgálatok során. A kórlefolyást végigkísérő terápiák A mit kell venni az ízületi betegségek esetén ízületi gyulladás gyógyszereinek két nagy csoportja: 1 az érintett ízületek gyulladását és fájdalmát csökkentő, 2 az autoimmun folyamatokat csillapító, ezáltal a megtámadott ízületeket védő szerek.
Ízületi fájdalmak: okok és kezelés
Az utóbbi típusú betegségmódosító, illetve bio lógiai kezelést ajánlatos korán megkezdeni. A fájdalomcsillapítók egyik típusa az ún.
- A gyermekkori idiopátiás artritisz JIA egy olyan krónikus betegség, amit tartós ízületi gyulladás jellemez.
- Gyermekkori Idiopátiás Artritisz
Tartósan vagy nagyobb adagban csak orvosi ellenőrzés mellett szedhetők, mit kell venni az ízületi betegségek esetén vérzést okozhatnak. A másik csoport szerei, a kortikoszteroidok — pl. A hagyományos betegségmódosító szerek közül ismertebbek a methotrexat, a leflunomid, a hydoxychloroquin és a sulfasalazin. Főbb mellékhatásaik: májkárosodás, a csontvelőműködés gátlása, tüdőfertőzések gyakoribb előfordulása.
Ezek a gyulladásos reakciók kialakulásában szerepet játszó jelmolekulákat célzottan gátló anyagok többségükben antitestek kevesebb mellékhatást okoznak, bár egyes fertőzések és bőrdaganatok kockázatát növelhetik.
A csoportból eddig az adalimumab, az anakinra, az etanercept, a golimumab, az infliximab és a rituximab terjedt el leginkább, de évről évre új biológiai szerekkel bővül a választék.
Mit sportolhatunk mozgásszervi betegség esetén? - Mozgasszervi blog
A késői elváltozások kezelése Az ízületi gyulladással leélt évek maradandó nyomokat hagynak a betegek kezén, lábán, egyéb érintett ízületein, és munkaképesség-csökkenést, rokkantságot okozhatnak. A folyamat előrehaladtával a gyógyszeres kezelések folytatása mellett mindinkább előtérbe kerül az ízületek mozgékonyságát javító fizikoterápia, gyógytorna.
Sok múlhat a család leleményességén, mert a házi munkában, önellátásban könnyebben használható praktikus segédeszközök sokat javíthatnak a beteg életminőségén.
Szerencsére sokan tisztában vannak ezzel, és a mozgás életük szerves részét képezi.
Műtéttel is javítható a súlyosan károsodott ízületek állapota. Háromféle műtéti megoldás kerülhet szóba: a teljes ízület pótlása mesterséges ízülettel, az ízület meglazult vagy elszakadt inainak helyreállítása, valamint az ízület fúziója, azaz rögzítése, stabilizálása, ha az ízületpótlás nem megoldható.
Mindegyik műtét bizonyos fájdalommal, vérzéssel, fertőzési és egyéb kockázattal jár, elvégeztetésükről a beteg úgy tud felelős döntést hozni, ha az orvos részletesen tájékoztatja őt a műtét várható hasznáról és veszélyeiről.