Hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást
Testi- idegi- és lelki eredetű fájdalmak keletkezési mechanizmusa.
Mindezek iatrogenizálják a betegeket, maladaptív választ generálnak, és a fogékony személyiségűekben krónikus fájdalomszindróma, fájdalom-személyiség kialakulásához vezetnek. Hasznos a fájdalom akkor, ha olyan behatást jelez ami megelőzhető, gyógyítható károsodást jelez. Addig hasznos a fájdalom, amíg a hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást keltő ok elkerülhető, elhárítható, vagy gyógyítható. A testi sérülések lehetőségére, betegségekre figyelmet felhívó fájdalom is kórossá, értelmetlenné válik, ha a sérülést okozó körülmény nem védhető ki pl.
A neuropáthiás fájdalom az estetek döntő többségében nem hasznos, így értelmetlen szenvedés forrása, kivéve pl.
A neuropathiás fájdalom az esetek döntő többségében irreverzibilis idegrendszeri károsodás vagy dysfunctió következménye, tehát értelmetlen fájdalom.
Lefolyása-időtartama szerint a fájdalom lehet akut, rekurráló vagy krónikus. Krónikus fájdalomról beszélünk, ha a fájdalom fennállása több mint három hónap. Az akut és krónikus fájdalom két élesen elkülönítendő fogalom. Az akut fájdalom sokszor spontán, maradványtünet nélkül megszűnik pl. A perifériás nociceptoroktól az ingerület a spinalis, ill. A mechanikus, a hő és a multimodalis vaniloid-capsaicin receptoroktól Aδ- és C-típusú rostok továbbítják az ingerületet a gerincvelő hátsó szarvába substantia gelatinosa, Rexed laminákill.
A szomatikus fájdalomérző pályákat didaktikai szempontokat is figyelembe véve felosztjuk spinothalamikus, spinoreticulothalamikus, spinoreticularis, spinohypothalamikus és spinomesencephalikus pályákra. A viszcerális fájdalomérző pálya több átkapcsolódás után az insulában végződik. Ennek tagjai primer sensoros cortex, secunder sensoros cortex, insula, elülső cungularis kéreg, prefrontal cortex, thalamus A fájdalom eredete szerint lehet szomatikus, visceralis, neuropathiás, vagy lelki eredetű. A laikus köztudatból szinte teljesen hiányzik az idegi-neuropathiás fájdalom létezésének ismerete talán az arcidegzsába az egyetlen kivétela fibromyalgia létezéséről, szomatizációs eredetű fájdalomról, a depresszióval magyarázható fájdalomról szintén alig hall a laikus közönség.
Sajnálatos, hogy hasonló ismerethiánnyal találkozhatunk az orvoskollégák széles körében is. A neurogén-neuropathiás, szomatizációs zavarral, depresszióval magyarázható fájdalmak kezelésében a közismerten fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek pl.
Ezeknek a gyógyszereknek a neurogén-neuropathiás fájdalomban történő alkalmazásával betegeinket csak az ilyen típusú szerek gyakori, akár életet veszélyeztető mellékhatásainak, gyógyszer addikció veszélyének tesszük ki.
A neurogén-neuropathiás fájdalmak - és értelemszerűen a szomatizációs zavarral, depresszióval kapcsolatos fájdalmak a kezelésben is - az antidepresszánsok sokat segíthetnek. Az antidepresszánsok hatékonyságát a krónikus fájdalom kezelésében randomizált kontrollált vizsgálatok, ezeknek a vizsgálatoknak a metaanalízisei egyaránt és egyértelműen igazolták áttekintésre l.
Muscle and nerve, de krónikus fájdalom kizárólag farmakoterápiával történő kezelése nem elegendő. A fájdalom objektíven nem mérhető. Az fájdalom megélése, a fájdalomra adott reakció nagymértékben függ az érintett neveltetésétől, társadalmi szociális helyzetétől, aktuális pszichés és fizikai állapotától.
A komplex mozgások tanulása és rögzülése A test térbeli hely- és helyzetváltoztatásában résztvevő szervek a mozgásrendszert adják.
A fájdalmat kezelő orvos akkor jár el helyesen, ha a tényeken alapuló orvoslás ajánlásainak figyelembe vétele mellett tudatosa törekszik a placebó hatás felhasználására is a fájdalom kezelése során.
Leghatásosabb placebó a jó orvos hozzáértése, megnyugtató és pozitív kisugárzása. A szorongó, kapkodó, szakmailag műveletlen orvos nocebo hatása még az igazoltan hatékony szereket is hatástalanná teheti a fájdalom kezelésében, és hozzájárulhat krónikus fájdalomszindróma kialakulásához.
A fájdalom összetett társadalmi-szociokultúrális vonatkozásai azt is indokolják, hogy a laikusok széles körében tegyük ismertté az igazoltan hatékony fájdalomcsillapításra alkalmas gyógyszeres és egyéb kezelési lehetőségeket lásd a fejezet későbbi részébena neurogén-neuropatiás fájdalom, a szomatzaciós-zavarral, depresszióval kapcsolatos fájdalom fogalmát, a krónikus fájdalom speciális vonatkozásait l. Kulcsfontosságú a fájdalmaktól szenvedő betegek kezelésében az orvosok kellő stakképzettsége és jártassága mellett az is, hogy a páciensek és hozzátartozóik fájdalommal kapcsolatos ismeretei korszerűek legyenek.
A fájdalom adequat kezeléséhez tisztában kell lenni az alapvető anatómiai fogalmakkal, fájdalom-típusokkal, tekintettel kell lenni a fájdalom akut, vagy krónikus voltára.
Nagyon fontos az endogén fájdalom-gátló pályák ismerete, mert ez teszi érthetővé, anatómiailag magyarázhatóvá a magasabb idegrendszeri működés, a szorongás, depresszió, az antidepreszánsok fájdalom-érzésre gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomszindróma kialakulásában perifériás és centrális szenzitizációs mechanizmusok egyaránt szerepet játszanak. Az antidepresszánsok a szerotonin és noradrarenalin visszavétel gátlásával aktiválhatják az említett a transzmitterekkel működő endogén fájdalom-gátló pályákat.
A fájdalom kezeléséről írt kézikönyv adata szerint a világon minden harmadik ember krónikus vagy visszatérő fájdalmaktól szenved. A fájdalom jelensége 2.
Betekintés: Reumatológia jegyzet
Definíciók A fájdalom esszenciálisan egyéni élmény, amely megoszthatatlan, átadhatatlan. A fájdalomélmény bármely leírása pontatlan és szubjektív elemektől nem mentes.
Az International Association for the Study of Pain IASP definíciója szerint a fájdalom egy kellemetlen szenzoros vagy emocionális élmény, amely összefügg aktuális vagy potenciális sérüléssel, vagy azok keretében leírható.
Price idézi Császár, megfogalmazásában a fájdalom nem pusztán biológiai folyamat, a károsodott szövetektől az agyba beérkező szenzoros információ, hanem olyan komplex élmény, melyre a központi idegrendszerből lefelé futó magasabbrendű pszichológiai folyamatok hatással vannak. Olyan észlelés, amely tartalmaz: testi érzéseket, ezen érzésekkel összefüggő félelmet, kellemetlenséget vagy egyéb negatív érzést, amelyeknek főképpen a félelem az alapja.
A fájdalom összetevői A fájdalmat elkülöníthetjük különböző dimenziók mentén Field, Swarm, : idői aspektus szerint: akut, krónikus, epizódikus mechanizmusa alapján: nociceptív, neuropátiás, centrális milyen betegség okozza: pl. Anatómiai hely szerint: pl. Loeser idézi Császár, a fájdalom témakörében megkülönböztet: nocicepciót: valamely károsító behatás, ami aktiválja a gerincvelői szintű ingerület-átviteli folyamatokat a fájdalmat: ami a központi idegrendszer által fájdalomnak minősített nociceptív inger észlelése a szenvedést: amely negatív érzelmi válasz a fájdalomingerre a fájdalomviselkedést: amely a fájdalom és szenvedés kifejezése verbálisan, testtartással, orvos kereséssel, s gyakran a munka abbahagyásával.
Hilgard és Hilgard idézi Császár, kategória rendszere: A fájdalom az ún. Ezen elsődleges tapasztalatokhoz társulnak a viselkedéses, emocionális és idegrendszeriválaszok. Mely válaszokban kifejezésre jut a szenvedés, lelki kín. Vagyis a fájdalom nem azonos a nociceptív, azaz a szenzoros inputtal. A fennálló potenciális fájdalomforrás esetén is lehet a személy fájdalommentes pl. A fájdalom szubjektív élményét befolyásoló pszichológiai faktorok: Melczak és Wall idézi Császár, gyűjtötte össze a fájdalom alábbi - nagy klinikai jelentőséggel bíró - pszichológiai összetevőit: Kulturális tényezők - az adott népcsoport fájdalom iránti attitűdje; pl.
Pszichofizikai tényezők - a fájdalom legkisebb érzékelhető szintje és a fájdalominger elviselése — a küszöb és tolerancia — szinten különbözhet egyénenként ill. Múltbeli tapasztalatok - részben a szocializáció során formálódnak a fájdalommal kapcsolatos reakciómintázataink. Szorongás - a szorongás a fájdalom minősítésében lényeges szerepet játszik. Már az orvosi beavatkozás előtt a megfelelő tájékoztatás, a bizonytalanság csökkentése által a szorongással együtt a fájdalom is enyhül.
Depresszió - a depresszió és a fájdalom közötti összefüggés sokat kutatott kérdés a diszciplínában. Különösen fontos kérdésként szerepel a krónikus fájdalomszindrómaesetében. A depresszió a fájdalomélmény súlyosságával áll szoros összefüggésben, és fordítva, a depresszió mértékével arányos az átélt fájdalom szintje Boersma és Linton, idézi Császár, A fájdalomra irányuló figyelem - A fájdalomingerre irányuló figyelemszintén fokozza a fájdalomélmény intenzitását.
És fordítva: sportoló nem észleli a fájdalmat a meccs közben, csak utána - ennek pszichológiai hátterét ismertetik a fentiekben tárgyalt szomatoform zavarok magyarázó modelljei. A fájdalmas ingereket ugyan módosítja a gerincvelő, a medulla, a limbikus rendszer és a thalamusz is, de ezek nagymértékben kognitív kontroll alatt állnak, ezért is hatásosak a figyelem-eltereléssel dolgozó pszichoterápiás intervenciók.
Megküzdési módok coping-mechanizmusok - szerepüket elsősorban a krónikus fájdalommal foglalkozó szakirodalom tárgyalja.
Spinhoven és mtsai, idézi Császár, A fájdalommal való megküzdés legsikeresebb módjának a saját hatékonyság megélése self-efficacy és a pozitív eredményelvárás optimizmus bizonyult. A fájdalom elvárása expektanciafájdalomhiedelem — a fájdalomhiedelem tényezőjeösszefüggést mutat a kontrollálhatóság képességével. A kontrollálhatatlan fájdalom hite passzivitásra kényszeríti a beteget, úgy élheti meg helyzetét, hogy azon képtelen úrrá lenni, tehetetlen vele szemben.
Ez pedig a fájdalom átélését kedvezőtlenül befolyásolja. A krónikus fájdalomszindróma 2. Definíció A krónikus fájdalomszindróma komplex szerveződésű szomatoform zavar, amely elsősorban nem állapotot jelent, hanem egy bio-pszicho-szociális folyamatban alakul ki.
Leggyakoribb típusai: neuralgia, komplex regionális fájdalom szindrómák hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást reflex disztrófia és kauzalgiafantomvégtag-fájdalom, fejfájás, hátfájás, derékfájás, ízületi fájdalom.
Daganatos ill. Krónikus fájdalomról akkor beszélünk, ha a fájdalom három-hat hónapnál tovább tart. Jellemzője az ún.
Reumatológia
A krónikus fájdalomnak két típusa van: perifériásan kezdődik lokális vagy regionális nociceptív fájdalommal, s ez válik krónikussá, majd generalizálódhat. Kimutatták, hogy pl. Mindkét típusra jellemző, hogy pszichés tünetekkel járhat Bálint, A krónikus fájdalomszindróma jellemzői A fájdalomérzés súlyos mértékű és központi jelentőségű panasz a beteg életében.
A panaszt a szomatikus okok és a tünetek nem kellőképpenmagyarázzák, és a szenzoros vonások atipikusak, a panaszok lefutása nem felel meg az anatómiai viszonyoknak. Fennáll a pszichológiai distressz állapota: a vitális kimerültség, katasztrofizálás, negatív attitűdök és elvárások, a szorongás és a depresszió, továbbá az alvás- és libido-problémák.
Kialakulhat a gyógyszer-dependencia: fájdalomcsillapító- altató, nyugtató függés. Az életminőség jelentősen romlik: munkaképtelenség következhet be, jellemzővé válhat az inaktivitás, a betegszerep felvétele, az értéktelenség- és tehetetlenségérzet, az izoláció és a beszűkült élettér, a passzivitás, a következményes fizikai legyengülés az aktivitáshiányból következően. Az egészségügyi ellátás igénybevétele fokozódik.
A krónikus fájdalommal együttesen előforduló pszichopatológiai zavarok közé sorolja a szakirodalom a depresszió és a szorongás jelenlétét, melyek fokozzák a fájdalomérzetet.
- Payday loans Hogyan működik ez a kezelés?
- A reumatológiai betegségek közé tartoznak az úgynevezett gyulladásos ízületi megbetegedések, az ízületi kopások, a gerinc fájdalmas állapota és a csontritkulás kezelése is.
- Lipogems regeneratív terápia • Hírek • Da Vinci Magánklinika
- E-mail 1.
- Milyen esetekben indikált a mozgásszervek Lipogems® kezelése?
- Весьма вероятно, что время от времени контакт с землей у них все же случался.
- Спросил Хилвар, как обычно, чуть-чуть опередив Элвина.
- Под ними простирался унылый пейзаж, окрашенный в серые и черные тона, нигде не видно было ни малейших признаков растительности или каких-нибудь других свидетельств существования здесь жизни.
Más esetekben a problémák tagadása és az agresszió uralhatja a beteg lelkiállapotát, aki — többségében nem tudatosan — elhárítja az életével, érzéseivel, állapotával kapcsolatos reális érzéseit. Íly módon másoktól szélsőségesen függ, jelentős rokkantságérzése alakulhat ki.
Császár, Állatkísérletek igazolják, hogy a hosszútávú emlékezet és a krónikus fájdalom szoros kapcsolatban áll. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy klinikai szempontból a krónikus fájdalomszindróma diagnosztizálása és kezelése során a pszichoszociális kiváltó és fenntartó tényezők tisztázása esszenciális kérdés.
Terápiás lehetőségek pszichológiai, pszichoterápiás A kiváltó és fenntartó pszichoszociális tényezők ismeretében a komplex pszichológiai, pszichoterápiás segítségnek is ezekre kell irányulnia.
Terápiás célok lehetnek: Fájdalomcsökkentési technikák tanítása relaxáció, önszuggesztiók, imagináció Diszfunkcionális és negatív attitűdök pl. A pszichoterápia célja a belső erők mozgósítása és nem a tünet elvétele.
A pszichoterapeuta akkor segít, ha elismeri a tünet és a szenvedés érvényességét, és az elfogadást kommunikálva segíti a másik ember a beteg saját gyógyító kapacitásának, erőforrásainak kibontakozását és kiteljesedését. Sok kutató és hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást úgy gondolja, hogy a disszociációra és a hipnózisra azonos elvek érvényesülnek, úgymint a tudat, a percepció, az emlékezés és az akarat változása.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
A hipnózis definiálható struktúrált elrendezésben létrehozott kontrollált disszociációként. A disszociáció jelensége által válik elsősorban lehetségessé a fájdalom és a krónikus fájdalomszindróma hipnózisban való kezelése, hiszen e mechanizmus a fájdalomélmény jellemzője is. Ha a fájdalmat intrapszichés, ám bensőnkkel az Én-nel inkoherens élményként fogadjuk el, akkor feltételezhetjük, hogy a betegek: a fájdalmat hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást élik meg a fájó testrészt és a hozzá kapcsolódó érzést nem tudják elfogadni tudati működésükben folyamatos inkoherens disszociatív állapot van jelen valóságpercepciójuk a fájdalomra beszűkűlt A hipnózis disszociatív jelenségei hatékonyan felhasználhatók a fájdalomélménnyel való hipnoterápiás munkában fájdalomérzést disszociatív szuggesztiókkal a tudatos megélésen, észlelésen kívül helyezik: pl.
Bányai, A különböző módszerek egybevágó eredményei arra utalnak, hogy az anterior cinguláris kéregnek ACC kitüntetett szerepe van a hipnózis disszociatív hatásainak kialakulásában. A fájdalom szenzoros és affektív komponensének szétválasztását vizsgálva ugyancsak azt találták, hogy a fájdalom intenzitását, szubjektív megélését változtató szuggesztió markáns változásokat okoz az anterior cingulum aktivitásában.
Bányai, A főként az ACC hatására kialakuló disszociáció ureaplasmosis mint ízületi fájdalom a hipnotizőr elkötelezett támogatása lehetővé teszi, hogy a hipnotizált változásokat hozzon létre — fájdalombetegek esetében kóros — érzékelési- ill. E folyamat eredményeképpen új szemléletű információfeldolgozásra és hatékonyabb cselekvésre válhat képessé pl.
Az akut fájdalom hipnoterápiájában főként a hipnoanalgesiat alkalmazzák, mely tágabb értelemben a fájdalom enyhülését, sőt akár megszűnését is jelenti. Hipnoanalgesia alatt a különféle hipnózis-indukciót követő fájdalomcsökkentő szuggesztiók széles skáláját értjük A krónikus fájdalomszindróma hipnoterápiás kezelésében nem a fájdalom megszűnését, inkább a szenvedés csökkenését, a személyiség érését, reflexívebb működését érdemes ígérnünk.
A krónikus fájdalomszindróma kezelése - gyakran hosszú idejű, többféle módszert ötvöző — integratív pszichoterápia, melyben főként módosult tudatállapotban dolgozunk, hipnoterápiát is alkalmazva. Ebben a folyamatban a pácienst hogyan lehet kezelni a differenciálatlan ízületi gyulladást kísérjük, segítve abban, hogy ő maga hozza felszínre saját gyógyító lehetőségeit.
Szomatoform zavarok A lelki eredetű fájdalmakkal összefüggő pszichiátriai kórképek, melyekben szomatikus panaszok képezik a vezértünet ek et, a szomatoform csoportjában helyezhetőek el. A diagnózisalkotás kizárásos definíciója sajnos sokszor indokolatlan vizsgálatok elrendelését, elvégzését vonja maga után, ami természetesen nem zárja ki a patofiziológiai tényezők jelenlétét.
A tisztán szomatoform zavarok diagnózisában a legfontosabb kritérium az életstresszek függvényében változó, változatos megjelenésű és intenzitású tünetek többéves fennállása, a kóros betegségmagatartás kialakulása. A szomatoform zavarok közös vonásai: A beteg stresszhelyzetekre és az emocionális feszültség helyzeteire döntően szomatikus — és nem kognitív - szinten reagál. Jellemző mind a fizikai, mind az emocionális distresszre való fokozott érzékenység, a beteg fizikai tüneteit amplifikálja, azaz eltúlozza, felnagyítja.
Fokozottan figyel testi történéseire, átmeneti testi jelenségeknek pl. A fizikai tünet a distressznek az érzelem kifejezésével párhuzamos formája. A beteg alexitímiás, azaz érzelmei felismerésére és kifejezésére kevéssé képes. A szomatizációs tünetek klinikailag jelentős szenvedéssel járnak. A kívánatos eljárás az lenne, hogy ne kizárólagos alapon adjuk meg a diagnózist. A fentebb említett kizárásos diagnózis helyett többféle, diagnosztikus támpont, tényező utalhat szomatoform zavar jelenlétére, ezeket figyelembe véve érdemes a diagnózist felálítani.
Mint például fiatal életkorú beteg túl sok szervet-szervrendszert érintő tünetre panaszkodik, vagy jellemző lehet a panaszok dramatikus előadásmódja, a betegszerepre való beszűkűlés, a többnyire nem tudatos betegségelőnyök törődés, a betegség által valamilyen konfliktus elkerülése megléte.
Szomatoform zavarra gyanakodhathatunk hosszú, kaotikus betegségtörténet, hatástalan kezelések, gyakori orvosváltás esetén is. A szomatoform zavarok patogenezise: beszéd helyett testbeszéd, a fájdalom testi nyelve Mivel a panaszolt fizikai tünetek a lelki szenvedés sajátos alterált megélési és kifejezési formái, így a szomatoform zavart mint kommunikációs stílust definiálhatjuk: a beteg a testével beszél, szomatikus csatornákat használ szenvedése, lelki fájdalma, érzelmei — azaz az emocionális distressz — kifejezésére, mert az élmények differenciált lelki megélésére és verbális kifejezésére nem állnak rendelkezésére a szükséges pszichológiai kapacitások.
A testi történések dominanciája regressziót - egy korábbi, már meghaladott fejlődési fokra való visszatérést - eredményez, mellyel kapcsolatosan fontos megemlítenünk a szomatizáció-reszomatizáció jelenségét. Mit is tartozik e fogalom jelenségkörébe?
Míg a rheumatoid arthritis RAa juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus SLEaz antifoszfolipid szindróma APSa szisztémás sclerosis, a Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak. A krónikus gyulladások aktiválódása, az autoantitestek képződése és a szervi elváltozások, valamint a betegek kezelése egyaránt kockázatot jelentenek a családtervezés szempontjából, akár infertilitás, akár terhességi szövődmények miatt 1. Az alábbi áttekintés a női infertilitással foglalkozik, döntően az SLE és az RA vonatkozásában, mivel a többi kórkép esetén még nem áll rendelkezésre kellő számú adat.
Csecsemőkorban mind a testi, mind a pszichológiai distressz szomatikus úton jut kifejezésre. A szomatizáció jelensége a pszichés fejlődésmenetben való elakadást jelzi.
