Differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség
Tartalom
Míg a rheumatoid arthritis RAa juvenilis idiopathiás arthritis és a spondyloarthritis ízületi gyulladással és kevés szervi manifesztációval, addig a kevert, differenciálatlan kötőszöveti betegségek, a szisztémás lupus erythematosus SLEaz antifoszfolipid szindróma APSa szisztémás sclerosis, hialuronsav artrózis kezelésére Sjögren-szindróma, a gyulladásos myopathiák és a vasculitisek különféle autoantitestek megjelenésével és különböző szervi érintettséggel járnak.
A krónikus gyulladások aktiválódása, az autoantitestek képződése és a szervi elváltozások, valamint a betegek kezelése egyaránt kockázatot jelentenek a családtervezés szempontjából, differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség infertilitás, akár terhességi differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség miatt 1.
Az alábbi áttekintés a női infertilitással foglalkozik, döntően az SLE és az Aki kezeli a fájdalmat a kis ízületekben vonatkozásában, mivel a többi kórkép esetén még nem áll rendelkezésre kellő számú adat.
A gyulladásos reumatológiai betegségek közös vonása a fokozott immunreaktivitás és a gyulladás, ezért az alábbi megfigyelések a többi fenti kórképre is vonatkoztathatók. Annál is inkább, mert Behçet-kórban, RA-ban spondylarthritisben egyaránt differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség a petefészek-működés károsodását 2.
Infertilitás Az infertilitás annyit jelent, hogy a megtermékenyítés tervezése idején egy éven túl sem jön létre terhesség rendszeres védekezés nélküli coitus esetén. SLE-ben és RA-ban szenvedő nőknek kevesebb biológiai gyermekük van, mint másoknak, és kevesebb, mint amennyit szerettek volna 3.
Ez a megfigyelés arra utal, hogy RA és SLE esetén gyakoribb a fertilitás csökkenése, illetve az infertilitás, továbbá SLE-ben fokozott a vetéléskockázat is. A gyulladással járó autoimmun betegekben önállóan vagy együttesen több faktor vezethet infertilitáshoz 4.
Az immunműködés zavara és a különböző típusú infertilitás összefüggésére több megfigyelés utal. A fertilitáscsökkenés okai Az SLE krónikus gyulladásos betegség, aminek sokféle differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség és immunológiai megjelenése van.
Már a betegség enyhébb állapotában is csökkenhet a petefészekrezerv működése az autoimmun oophoritis következtében.
A betegség aktív fázisában pedig a gyulladás megzavarhatja a hypothalamus-hypophysis-ovarium tengely működését, ami hyperprolactinaemiához és anovulációhoz vezethet 7. Az SLE-s betegek jelentős részét érinti a lupus nephritis. Ha krónikus veseelégtelenség alakul ki, akkor a hypothalamus-hypophysis működészavar miatt anovuláció és hyperprolactinaemia jön létre 9. Súlyos SLE-manifesztáció esetén a betegeket ciklofoszfamiddal vagy más toxikus szerrel kezelik, amik károsítják a petefészket. Ezekben a betegekben a iatrogén idő előtti petefészek-elégtelenség vezethet infertilitáshoz.
A koncepció szempontjából az az optimális időpont, amikor a beteg legalább fél éve remisszióban van, ami miatt általában idősebb életkorra tolódnak a terhességek. Ugyanakkor a szülőképes életkor előrehaladásával a gyulladásos reumatológiai betegségekben a petefészekrezerv működése citotoxikus kezelés nélkül is csökken 2. Az SLE-s betegek az immunszuppressziós kezelés következtében gyakrabban kapnak fertőzést, ezért a szexuálisan átvihető kórokozóknak kitett betegek infertilitásában ez is szerepet játszik.
Dr. Czirják László - Az autoimmun betegségek jellemzői
A Chlamydia trachomatis okozta méhnyakgyulladás és a petevezető-elzáródás okozhat infertilitást. Ezenfelül pszichoszociális tényezők és az RA-ban szenvedőkben a fájdalom és a fáradtság által korlátozott szexuális funkció is hozzájárul az infertilitáshoz. Az antifoszfolipid antitestek APA jelenléte thrombosist és többféle szülészeti szövődményt okozhat, főleg koraszülést, magzatelhalást és praeeclampsiát Az APA a trophoblastsejtekhez kötődik, és gátolja a sejtek proliferációját, inváziós készségét és végső soron elősegíti az apoptózist.
Ezáltal habituális vetéléshez vezethet. Az antifoszfolipid antitestek jelenléte gyakran társul idő előtti petefészek-elégtelenséggel, és így hátrányosan befolyásolja a fertilitást és az implantációt Az APA ugyan nem gátolja a koncepciót 12mégis a reproduktív szervek vénáiban kialakult thrombosis révén ritkán gátolhatja az implantációt, és infertilitást okozhat 4, A fiatal nőkben a polycystás ovarium szindróma PCOS az egyik leggyakoribb hormonális rendellenesség, és gyakran vezet infertilitáshoz.
Adókedvezményre jogosító megbetegedések
PCOS esetén gyakran lehet különböző autoantitesteket kimutatni, valószínűleg az ösztrogéntúlsúly következtében, főleg antinukleáris antitesteket ANA és antithyreoidea-peroxidáz antitesteket anti-TPOritkán antispermium antitesteket is Ez pedig arra utal, hogy a gyulladásos reumatológiai betegekben a fertilitás romlása a betegséghez társuló PCOS következménye is lehet.
A reproduktív korban lévő nők között a pajzsmirigy ellen irányuló autoimmunitás a leggyakoribb autoimmun zavar és a pajzsmirigy működési zavarának fő oka.
Az anti-TPO-t hordozókban gyakoribb a vetélés és a kis születési súlyú gyermek, az emelkedett thyreoideastimuláló hormon TSH -szint és a magasabb életkorban bekövetkezett terhesség. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az ízületek fájnak a fekve romló fertilitás szoros kapcsolatban van a szubklinikai hypothyreosissal, az emelkedett TSH- és anti-TPO-szintekkel Primer infertilitásban és visszatérő vetélés esetén gyakran észlelnek a perifériás vérben emelkedett NK-sejtszámot.
Ilyen esetekben gyakori a szubklinikai hypothyresosis is.
Mi hívhatja fel a figyelmet az induló autoimmun betegségekre?
Az endometriosis olyan nőgyógyászati betegség, amely az immunrendszer megváltozott működésével is jár. Sőt, az immunműködés zavara hozzájárul a betegség kialakulásához és az infertilitáshoz is. Az endometriosisban szenvedő nők jelentős részében ugyanazok az autoantitestek mutathatók ki, mint az SLE-ben vagy az RA-ban, továbbá az endometriosis laparoszkópos diagnózisa után az SLE és az RA kockázatának növekedését figyelték meg Következésképpen, a szisztémás autoimmun betegekben az infertilitás hátterében akár tünetmentes endometriosis is meghúzódhat, ami gyulladásos összenövést eredményez a kismedencében, vagy a tüszőérést zavarja meg Ugyanakkor a csökkent regulatórikus T-sejtek aránya is szerepet játszik az infertilitásban 20az endometriosisplakkok helyén lévő gyulladásos reakcióval együtt.
Az RA-ban szenvedők csökkent fertilitása a megváltozott immunreakvititással gyulladással és a petefészek működését hátrányosan befolyásoló gyógyszerekkel magyarázható, valamint azzal, hogy a kívánt terhesség eléréséig eltelt idő megnyúlása miatt a betegek életkora kitolódik. A gyulladásos reakció önmagában és hosszú távon is rontja a petefészek rezervjét Az RA-ban szenvedő nők szubfertilitása miatt a tervezett terhesség azonban gyakran csak egy év után következik be, és a várakozási idő alatt a betegek kezelése nem mindig optimális.
Ugyanis a terhesség vállalása akkor optimális, ha a gyulladásos betegség inaktív fázisban van, mert a terhesség alatt a betegség gyógyszeres kezelését a magzati érdek korlátozza. A terhesség tervezésétől a fogamzásig eltelt időt azonban növeli az idősebb életkor, a nulliparitás, a betegség magasabb aktivitása, az NSAID- vagy a napi 7,5 mg-ot meghaladó prednisolonkezelés.
Nem befolyásolja viszont a várakozási időt a betegség időtartama és az előzetes methotrexatkezelés A tervezett terhesség előtt legalább három hónappal le kell állítani a methotrexat MTX -kezelést, és gondoskodni kell a folsavpótlásról RA-ban sem a gyulladásos periódus, sem az MTX-kezelés nem csökkenti a petefészek rezervjét A gyulladásos reumatológiai betegségek kezelése során használt azathioprin, chloroquin, ciklosporin és sulfasalazin nem befolyásolja a női infertilitást Sulfasalazinkezelés során azonban folsavpótlásról szükséges gondoskodni családtervezés esetén.
Az RA kezelésére használt tumornekrózis-alfa-gátló anti-TNF-alfa szerek fertilitásra gyakorolt hatása még nem ismert kellően, de az eddigi tapasztalatok alapján az etanercept, az adalimumab és az infliximab nincs hatással a női fertilitásra 27, Legtöbb tapasztalat az etanercepttel van Az infertilitás kezelése A gyulladásos reumatológiai nőbetegek infertilitásának kezelésében az anatómiai és andrológiai okok feltárásán és kezelésén kívül figyelembe kell venni a fent említett speciális patomechanizmusokat, különös tekintettel az autoimmun betegség aktivitására és a betegség által okozott szervkárosodásra.
A betegek csökkent fertilitásának kezelésére több módszer áll rendelkezésre: ovulációindukció időzített kohabitációval, intrauterin inszemináció, in vitro fertilizáció IVFilletve intracitoplazmatikus spermiuminjekcióval végzett IVF IVF-ICSI.
Egy vizsgálat szerint 65 infertilis SLE-s betegből a fenti eljárásokkal 20 nőnek sikerült a terhesség 8. Az ovulációindukció és az IVF-kezelés során alkalmazott kontrollált petefészek-stimuláció magas ösztrogénszinttel jár, ami SLE-ben elméletileg növeli a fellángolás kockázatát, mivel az ösztrogén kötődik a B-lymphocytákhoz, ami elősegíti az autoantitestek és a gyulladásos citokinek termelését.
Ennek ellenére ma válogatott esetekben biztonságosnak tartják a kezelést 7, 8, 12bár nem áll rendelkezésre prospektív vizsgálat arról, hogy az IVF nem befolyásolja az SLE manifesztációját vagy fellángolását. Ez azért is lényeges, mert a petefészek-stimuláció következtében ritkán előforduló súlyos szövődmény, az úgynevezett ovarium hiperstimulációs szindróma autoimmun betegekben különösen veszélyes lehet, ascitesszel és thromboemboliával járhat.
Az életkor előrehaladásával csökken a petefészek tüszőrezervje, ami a mesterséges megtermékenyítési technikák hatékonyságát csökkenti. Tű-artrózis kezelés pedig az autoimmun betegekben akadálya lehet a sikeres terhességeknek.
Mivel SLE-ben és más gyulladásos reumatológiai betegségekben szükség lehet gonádtoxikus kezelésre, a fiatal nők fertilitásának megőrzése céljából lehetőség van arra, hogy a ciklofoszfamid-kezelés előtt, hormonális petefészek-stimulálás után érett petesejteket szívjanak le, és ezeket mélyfagyasztva tárolják vitrifikációilletve ha a beteg állapota miatt a hormonkezelés kontraindikált, akkor a természetes menstruációs ciklus alatt nyerjenek éretlen petesejteket, és in vitro érlelés után a petesejteket vitrifikálják.
Vegyes kötőszövet betegség (MCTD)
Az differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség intravénás ciklofoszfamid-kezelés önmagában nem gátja a későbbi fertilitásnak, de az átmeneti vagy tartós amenorrhoea és a koraszülés kockázatát növeli, különösen a fertilis kor későbbi szakaszában és magas kumulatív dózisok esetén A ciklofoszfamid ugyanis az életkortól és a kumulatív dózistól függően károsítja a petefészkeket; 3,5—7,0 g kumulatív adagban 25 éves kor alatt alkalmazva ritkán okoz amenorrhoeát A petefészek-károsító hatást enyhíteni differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség GnRH-agonista együttes adásával 34valószínűleg a petefészek-perfúzió csökkenése révén.
Az SLE-hez társuló idő előtti petefészek-elégtelenség válogatott eseteiben az immunmoduláló kezelés visszaállíthatja a petefészek működését és a fertilitást. Az immunkezelés hiányában viszont az IVF-hez szükséges, szokásos petefészek-stimuláló kezelés hatástalan marad. Ha mégsem sikerül megfelelő petesejtet nyerni a betegből, akkor csak petesejt-donációval végezhető el az IVF 35, A pajzsmirigy autoimmun érintettsége nem befolyásolja IVF-ICSI esetén a petesejtnyerést, a megtermékenyítést, a beágyazódást és a klinikai terhesség kialakulását, viszont habituális vetéléshez vezethet Az antifoszfolipid antitestet hordozók, antifoszfolipid-szindrómában szenvedők várandósság alatt történő kis molekulatömegű heparinkezelése nemcsak a thrombosis megelőzése céljából hasznos, hanem megakadályozza az antitestek trophoblastokhoz kötődését 39ezáltal megelőzi a gyulladásos citokinek termelését, így nem károsodnak a trophoblastok.
A tünetmentes differenciálatlan szisztémás kötőszöveti betegség antitest hordozókban a mesterséges megtermékenyítés során alkalmazott hormonális manipuláció elméletileg thrombosist okozhat, de legutóbb kiderült, hogy a gyakorlatban nem fokozza a thrombosis-előfordulást Antifoszfolipid antitest szindrómában viszont az IVF-kezelés során is ajánlott a kis molekulatömegű heparinprofilaxis.
- Shiel Jr.
- Boka fájdalom lapos lábakkal
- Adókedvezményre jogosító megbetegedések - Cserni Med Bt.
- MTX - Keresés | eLitMed
- Kapcsolódási kórok A poliszisztémás autoimmun kórképeknek nemzetközileg elfogadott kritériumtünetei vannak.
- Mit kell tudni a nem differenciált kötőszövet betegségről UCTD?
- Vegyes kötőszövet betegség (MCTD) | Wofulo
Összefoglalás Gyulladásos reumatológiai betegségekben csökkenhet a nők fertilitása, amit önállóan vagy együttesen több faktor idézhet elő. Szisztémás lupus erythematosusban a betegség aktív fázisában és krónikus veseelégtelenségben anovuláció alakul ki, de az infertilitás oka lehet a társuló idő előtti petefészek-elégtelenség, a polycystás ovarium szindróma, az endometriosis és a látens hypothyreosis, valamint az antifoszfolipid antitestek hordozása is.
Az autoimmun petefészek-gyulladás, a nagy adag kortikoszteroid- és a ciklofoszfamidkezelés károsíthatja a petefészek működését. A ciklofoszfamidkezelés károsító hatását csökkenteni lehet egyidejű GnRH-agonista adásával. A gonádtoxikus kezelés előtt mód van arra, hogy petesejteket aspiráljanak és tároljanak jövőbeli in vitro fertilizáció céljából. A krónikus reumatológiai gyulladások hosszú távon csökkentik a petefészekrezerv funkcióját.
A rheumatoid arthritisben maga a gyulladásos állapot és a kezelésére használt nem szteroid gyulladásgátlók zavarják meg a petefészek-működést.
Mit kell tudni a nem differenciált kötőszövet betegségről (UCTD)?
A methotrexat- a sulfasalazin- az azathioprin- a chloroquin- és a kisebb adagú kortikoszteroid- valamint a TNF-alfa-gátló kezelés nem rontja a női fertilitást. Ovulációindukció és mesterséges megtermékenyítési technikák alkalmazhatók a gyulladásos reumatológiai betegekben, azonban szisztémás lupusban és antifoszfolipid antitesteket hordozókban egyedileg választandó meg az IVF-kezelési protokoll, adott esetben petefészek-stimuláció nélküli petesejtnyeréssel.
Ajánlott alacsonyabb adagú gonadotropint alkalmazni a koraszülési kockázattal járó többes terhesség, az ovarium hiperstimulációs szindróma, a fellángolás és a thrombosiskockázat megelőzésére. Irodalom 1. Østensen M, Cetin I. Autoimmune connective tissue diseases.
Rheumatology Oxford ; Effects of infertility, pregnancy loss, and patient concerns on family size of women with rheumatoid arthritis and systemic lupus erythematosus. Arthritis Care Res Hoboken ; Hickman Ust-kut ízületi kezelés, Gordon C. Causes and management of infertility in systemic lupus erythematosus.
Undiagnosed systemic lupus erythematosus in a cohort of infertile women. Am J Reprod Immunol ; Immunodiagnostic evaluation in women with reproductive failure. Ovarian function and reproductive outcomes of female patients with systemic lupus erythematosus and the strategies to preserve their fertility. Obstet Gynecol Surv ; Subfertility treament in women with systemic lupus erythematosus. J Obstet Gynaecol ; Palmer BF.
Sexual dysfunction in uremia. J Am Soc Nephrol ;