A sérülés közös szerkezete, Az orvosi élettan tankönyve

Az agytörzs részei[ szerkesztés ] A nyúltvelő térbeli helyzete animáció Az agytörzset a nyúltvelő medulla oblongataa híd pons és a középagy mesencephalon alkotja.

Jelen leírás alapján háromdimenziós képet alkothatunk önmagunknak az agytörzs külső és belső szerkezetéről, valamint megismerhetjük életfontos működéseit. A hátsó koponyagödörben helyezkedik el.

Alakilag kocsányszerű képződmény, a vékony gerincvelőt a nagy kiterjedésű előaggyal köti össze. Az agytörzs kiterjedt funkciói három fő csoportba sorolhatók: a átjáróként szolgál azon felszálló és leszálló pályák számára, amelyek a gerincvelőt összekötik az előagy különböző részeiben lévő magasabb idegi központokkal; b olyan betegség, amikor az ízületek fáj a nevét reflexek központjait tartalmazza, amelyek összefüggenek a légzés, a vérkeringés és a tudatállapot szabályozásában; és c a sérülés közös szerkezete [III.

A nyúltvelő makroszkópiája[ szerkesztés ] medulla oblongata A nyúltvelő összeköti a fölötte elhelyezkedő hidat az alatta lévő gerincvelővel. A nyúltvelő kúpos alakú, felfelé haladva erősen megvastagodik. A gerincvelő központi csatornája canalis centralisa felfelé folytatódik a nyúltvelő alsó felében; annak felső felében kitágulva átmegy a negyedik agykamra üregébe. A nyúltvelő elülső felszínének középvonalában megtalálható az a bemetszés, amely lefelé a gerincvelő elülső-középső hasadékába fissura mediana anterior folytatódik.

Emberi agy

A fissura mediana mindkét oldalán egy-egy kidomborodás van, ezeknek a neve pyramis. A pyramisokat idegrostok kötegei, az akaratlagos mozgatópályaa tractus corticospinalis rostjai alkotják, amelyek összekötik az agykéreg mozgató mezőit a gerincvelő elülsőszarvi nagy mozgató sejtjeivel. A pyramisok lefelé elkeskenyednek, alsó végüknél a corticospinalis rostok átkereszteződnek, ez a pyramis kereszteződés decussatio pyramidum. A pyramis és az oliva közötti barázdában lépnek elő a nervus hypoglossus [XII.

Az olivák mögött vannak a alsó kisagykarok pedunculi cerebellares inferioresamelyek a nyúltvelőt a kisaggyal kötik össze. Az oliva és az alsó kisagykarok között barázdában lépnek ki a nervus glossopharyngeus [IX.

A nyúltvelő felső felének hátsó felszíne képezi a negyedik agykamra aljzatának alsó részét. A nyúltvelő alsó felének hátsó felszíne a gerincvelő hátsó felszínébe folytatódik, és megtalálható rajta a hátsó középső barázda. A nyúltvelő belső szerkezete[ szerkesztés ] Az agytörzs hátulról-oldalról nézve Mint a gerincvelő, a nyúltvelő is szürkeállományból és fehérállományból áll, azonban keresztmetszeteit vizsgálva nyilvánvaló, hogy a gerincvelőhöz képest ezek az állományok rendkívüli mértékben átrendeződtek, sőt elrendeződésük a nyúltvelő különböző szintjein is eltérőek.

A nyúltvelő fehérállományán áthaladnak a gerincvelőt a felsőbb központokkal összekötő fel- és leszálló pályarendszerek.

A felszállók közül itt kapcsolódik át a hátsó kötegi érző pályarendszer a másodrendű neuronokra. A másodrendű neuronok sejttesteinek csoportja kis kiemelkedést okoz a nyúltvelő hátsó felszínén. Az innen kiinduló rostok alkotják a hurokpályát lemniscusamelynek kétoldali rostkötegei itt kereszteződnek.

• Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár
• Az orvosi élettan tankönyve | Digitális Tankönyvtár

A leszálló piramispálya kereszteződése a nyúltvelő és gerincvelő határán van az elülső felszínen. A kisagy és az oliva neuronjainak pályarendszerei szintén áthaladnak a nyúltvelőn. Itt futnak a halló- és egyensúlyérző rendszer cochlearis és vestibularis magjainak pályái.

A gerincvelő szürke állományának hátsó oszlopában lévő Rolando-állomány substantia gelatinosa folytatódik a háromosztatú agyideg nervus osztenil térd artrózisával [V. A nyúltvelőben lévő agyidegmagok: nuclei vestibularis lateralis et nuclei cochleares [VIII.

Sajátos szerkezetű, de igen fontos működésű a formatio reticularis hálózatos állományamelyet idegrostoknak a sérülés közös szerkezete idegsejtek kis csoportjainak laza hálózata alkot, mélyen az olajkamag nucleus olivaris mögött helyezkedik el. A nyúltvelőben a formatio reticularisnak csak kis részlete található meg, további részei a hídban és a középagyban helyezkednek el összefüggő rendszert képezve.

A híd makroszkópiája[ szerkesztés ] pons A híd a kisagy előtt helyezkedik el és a nyúltvelőt a középaggyal köti össze.

Nevét elülnézeti alakjáról kapta, amely egy a jobb és bal oldali kisagyféltekéket összekötő régimódi kőhídra emlékeztet. Az elülső felszíne haránt irányban domború, és a sérülés közös szerkezete sok, az egyik oldalról a másikra futó rost fibrae pontis transversae látható, amelyek összetérve a középső kisagykarokat pedunculus cerebellaris medius alkotják. A középvonalban egy sekély barázda, a sulcus basilaris található, amelybe az a sérülés közös szerkezete artéria arteria basilaris fekszik bele.

Mindkét oldalon a híd elülső-oldalsó felszínén lép elő a nervus trigeminus [V. A híd és a nyúltvelő közötti barázdában lépnek elő, a medialis oldalról lateralis oldal felé haladó sorrendben, a nervus abducens [VI. A híd hátsó felszínét a kisagy takarja.

A negyedik agykamra aljzatának térdfájdalmak kezelésére szolgáló gyógyszerek rombuszároknak fossa rhomboidea felső részét alkotja; ez a rész háromszög alakú.

A hátsó felszínt oldalról a felső kisagykarok pedunculi cerebellares superiores határolják, és a középsíki árok sulcus medianus posterior két szimmetrikus félre osztja. A középsíki árok sulcus medianus posterior két oldalán egy hosszúkás kiemelkedés, a belső oldali kiemelkedés eminentia medialis húzódik, melyet oldalról egy sekély barázda határol.

A híd belső szerkezete[ szerkesztés ] A jobb leírhatóság érdekében a hídban általában megkülönböztetünk egy hátsó részt tegmentumés egy elülső pars basalis részt, amelyet az előbbi résztől a hallópálya rendszeréhez tartozó rostköteg corpus trapezoideum harántul futó rostjai választanak el.

A hídon áthaladó hosszú pályák az idegrendszer alsóbb és fölsőbb szintjeinek összeköttetésére szolgálnak. A híd saját pályái közül a következők emelhetők ki: A belső hosszanti köteg fasciculus longitudinalis medialis a negyedik agykamra aljzata fossa rhomboidea alatt van a középsík mindkét oldalán. Ez a fő pálya, amelyik összeköttetést teremt az egyensúlyi és hallóideg [VIII.

A trapéztestet corpus trapezoideum olyan rostok alkotják, amelyek a cochlearis magokból és a corpus trapezoideum magjaiból származnak. A híd elülső része pars basilaris pontis a hídi magok nuclei pontis nevű, kisebb sejtcsoportokat tartalmazza. Az agykéregből leszálló rostok végződnek rajtuk. A hídi magok neuronjainak axonjai adják a híd haránt rostkötegeit fibrae transverseaeamelyek átkereszteződnek a középsíkon és a középső kisagykaron át a kisagyba jutnak, ahol a kisagyféltekében oszlanak szét.

Ez az agykérget a kisagykéreggel összekötő fő útvonal. A felső kisagykar pedunculus cerebellaris superior a gerincvelőben felszálló egyik kisagyi pálya tractus spinocerebellaris anterior kisagyhoz vezető összeköttetése.

A hídban található agyidegmagvak: nucleus nervi facialis [VII.

A középagy makroszkópiája[ szerkesztés ] mesencephalon A középagy kb. Hossztengelye előredől 60 fokraa kisagysátor tentorium cerebelli csúcsíves nyílásán incisura tentorii keresztül száll föl. A középagyban végighúzódik egy szűk nyílás az aqueductus cerebri Sylvius-féle csatorna.

A hátulsó felszínén emelkedik ki a négy ikertest colliculus; corpora quadrigemina. Az ikertestek colliculi gömbölyded dudorok, amelyeket a közöttük lévő hosszanti és haránt barázdák választanak el felső és alsó párra. A felső ikertestek a látási reflexek központjai, az alsó ikertestek pedig alsóbb hallási központok.

Achilles-sérülés - Oly könnyedén elkerülhető!

Az alsó ikertestek alsó széleinél lépnek elő az igen vékony sodoridegek nervi trochleares [IV. A középagy oldalán húzódnak elülső-oldalsó irányba a felső és az alsó ikerkarok. Előbbiek a felső ikertestektől az oldalsó térdes testhez, és a látóköteghez tractus opticus vezetnek, az alsó ikerkarok az alsó ikertesteket a mediális térdes testtel kötik össze. Az árok aljzatát sok kis ér fúrja át ezért "substantia perforata posteriornak" is nevezik.

A közös szemmozgató ideg nervus oculomotorius [III. A középagy belső szerkezete[ szerkesztés ] A sodorideg magja nucleus nervi trochlearis [IV. A magból eredő rostok a központi szürkeállományt oldalról és hátulról megkerülik, majd a közvetlenül az alsó ikertest alatt lépnek ki.

A sodorideg rostjai teljes egészében átkereszteződnek a felső velővitorla állományában. A háromosztatú agyideg középagyi — a rágóizmok saját reflexeit közvetítő magja - nucleus mesencephalicus nervi trigemini [V.

Irodalom Kállai János Agytraumákat követő, valamint funkció közben végzett képalkotó eljárásokon alapuló vizsgálatok eredményeit figyelembe véve, általánosan elfogadott nézet, hogy az amygdala, a temporális lebeny, az anterior cinguláris lebeny és az orbitofrontális kéreg alapvető szerepet játszik a szociális magatartás szervezésében Adolphs, Ezeken a területeken keresztül zajlik a legmagasabb szintű emlősállat, a kisebb-nagyobb csoportokba szerveződő ember biológiai és szociális igényeinek integrálása. A társválasztás, a táplálékszerzés, a veszélyekkel szembeni összehangolt védekezés kooperációt, altruizmust, szerepkövető magatartást és a társak magatartásának szabályozásával kapcsolatos ismeretek integrált alkalmazását igényli. A szociális magatartás szabályozásában résztvevő alapegységek anatómiai szerkezete és funkciója genetikai, prenatális és kulturális hatások interakciójának eredménye. Van azonban néhány alapegység, mely fajokon túlmutató stabilitással rendelkezik.

A felső kisagykocsányok kereszteződése a tegmentum középső részét foglalja el, az aqueductus cerebri előtt. A hálózatos állomány a kereszteződéstől oldalt helyezkedik el. A sötéten festetett állomány substantia nigra színét a sejtjeiben található festékanyag szemcsék adják egy nagy motoros mag, amely a tegmentum és az agykocsány között található végig a középagyban; szerepet játszik az izmok nyugalmi feszességének, az izomtónusnak a beállításában, kapcsolatban áll az agykéreggel, a gerincvelővel és a törzsdúcokkal.

Az agykocsány crus cerebri fontos leszálló pályákat tartalmaz, a tegmentumtól a substantia nigra választja el. Ezek a leszálló pályák összekötik az agykérget a gerincvelő szürkeállománya elülső oszlopának sejtjeivel, az agyidegek magjaival, a híddal és a kisaggyal.

A felső ikertest colliculus superioregy nagy szürke mag, ami a megfelelő felszíni kiemelkedés alatt található, szerepet játszik a látási reflexekben. A fényreflex afferens pályarendszerere az oculomotorius paraszimpatikus magjában Edinger-Westphal-féle mag végződik.

Az innen eredő efferens rostok a közös szemmozgató ideghez nervus oculomotorius [III. A közös szemmozgató ideg magja nucleus nervi oculomotorii a központi szürkeállományban helyezkedik el a középsíkhoz közel, közvetlenül a medialis hosszanti köteg mögött.

1. Kefeízület sérülések kezelése
2. Eular recommendations for the management of rheumatoid arthritis 2019

A közös szemmozgató ideg magjából eredő rostok a vörös mag nucleus ruber állományán keresztül előrehaladnak, és az agykocsány crus cerebri mediális oldalán lépnek ki.