A bokaízület izomkárosodása

A mozgatórendszer speciális vizsgáló-módszerei fizikális betegvizsgálat, elektromyographia, transcraniális mágneses stimuláció — motoros kiváltott válasz, tremorometria. Bevezetés Jelen fejezetben a neurológiai fizikális betegvizsgálat mellett a mozgatórendszer egyes speciális vizsgálómódszereit mutatjuk be.

Fizikális betegvizsgálat A gyakorlott neurológusok többsége nem minden a bokaízület izomkárosodása, és nem ugyanabban a sorrendben végez el. A klinikai kérdés, az anamnesztikus adatok és a beteg panaszai alapján egy flexibilis vizsgálat tervezhető meg.

Ugyanis a teljes, minden részletre kiterjedő betegvizsgálat felvétele nem minden beteg esetében és nem minden körülmény között lehetséges. Ebben a fejezetben azon neurológiai vizsgálati lépéseket ismertetem, melyek kivitelezése a gyakorló orvosok és az orvostanhallgatók számára fontos lehet.

Boka bilincsek: hogyan válasszunk

Számos olyan diagnosztikai elem létezik, amely egy-egy speciális témakör számára jelentőséggel bír, de a mindennapi gyakorlatban csak ritkán kerül elő. Ezen speciális eljárásoknak csak azt a részét mutatom be, melyeket a klinikum szempontjából fontos lehet. A neurológiai fizikális vizsgálat alaplépései: Az alapos és részletes anamnézis felvétele. A panaszok részletes és irányított felvétele.

Hogyan alakultak ki a panaszok? Munkahipotézis felállítása: Hol lehet a károsodás? A központi idegrendszerben? A perifériás idegrendszerben?

Melyik struktúra lehet érintett?

Mi teszi a lábad görcsét és mit tegyen, ha fájdalma van?

Neuromuscularis junctio? Mi lehet a lézió oka? Fizikális vizsgálat alátámasztja a hipotézist? Differenciál-diagnosztika a bokaízület izomkárosodása.

A lehetséges diagnózisok leszűkítése. Milyen műszeres vagy képalkotó vizsgálat szükséges a hipotézis alátámasztására? Szükséges egyáltalán képalkotó vagy műszeres vizsgálat elvégzése? Ha a fizikális vizsgálat, vagy a műszeres vagy a képalkotó vizsgálatok nem támasztják alá a hipotézist, alternatív hipotézis keresése. Bizonyos esetekben csak a beteg megfigyelése, a tünetek változásának rögzítése, azaz a hosszmetszeti klinikai kép alapján lehet a betegséget meghatározni.

A végleges diagnózis felállítása. Milyen kezelés lehetséges? Mi a betegség prognózisa? A neurológiai vizsgálat a legtöbb beteg számára ismeretlen.

• Az ízületi gyulladás egyedülálló kezelése
• Boka szalagok: fényképek, sérülések és kezelés - Nyáktömlőgyulladás July
• Projekttervek Nyílt könyvtár - oktatási információk nyílt könyvtára.
• Fájdalom a hüvelykujj bal oldali ízületében
• Közös előkészítés rusvisk
• A beteg felvilágosítása a rheumatoid arthritis betegségről.

A megfelelő kooperáció elérése érdekében javasolt, hogy a pácienst mindig felvilágosítsuk arról, hogy a bokaízület izomkárosodása fogunk csinálni és mit várunk el tőle.

Szintén érdemes megfontolni, hogy a beteg kényelme érdekében a vizsgálatokat flexibilis módon és célzottan végezzük el. Ha pl. Inspekció Hasonlóan a belgyógyászati fizikális vizsgálathoz, a neurológiai betegvizsgálat első és egyik legfontosabb eleme az inspekció.

Ránézéssel azonnal felmérhetjük, hogy milyen beteg általános fizikai állapota.

A bőrszín alapján bizonyos belgyógyászati betegségek gyanúja már korán felmerülhet pl. Eszméletvesztést vagy traumát követően a külsérelmi nyomok keresése, illetve a laterális nyelvharapás megítélése alapvető.

Megfigyeljük a beteg mozgásmintázatát is, ami a későbbi izomgyengeség pontosabb megítélésében nyújthat segítséget. Figyeljük meg a beteg járását is.

Orvos válaszol: Mozgásszervi megbetegedések

Milyen gyors? Szélesebb alapú? Bizonytalanságra utaló jelek? Karok együttmozgása? Figyeljük meg a beteg mimikáját, arcmozgását és beszédét is. Anamnesztikus adatok felvétele Anamnézis felvételéhez hozzátartozik a korábbi betegségek, kezelések feltérképezése.

A bokaízület izomkárosodása beteg esetében heteroanamnézist is fel kell venni pl. Családi anamnézis felvétele az örökletes betegségek esetében nagyon fontos. Szociális anamnézis addikció, étrend, életkörülmények alapján bizonyos betegségek előfordulása valószínűsíthető.

Tapintás Gerinc degeneratív megbetegedéseinél és scoliosisban fontos szerephez jut a gerincoszlop megtekintése, a paravertebrális izomzat megtapintása, illetve a gerinc egész hosszában történő végig ütögetése.

Miért késlelteti a jegelés gyógyulást? – Dr. Gabe Mirkin

Például dystonia esetében a paravertebrális izomzat megtapintása segít a kórosan működő izomcsoport azonosításában. Szintén tapintással vizsgálhatjuk az izmok trophicus tulajdonságait. Meningeális izgalmi tünetek 2. Tarkókötöttség Tarkókötöttséget csak olyan betegnél vizsgáljunk, akinél a nyaki gerincsérülés, -törés vagy ízületi instabilitás kizárható. Ellenkező esetben súlyos myelopathiat is okozhatunk!

A vizsgálat során a beteget megkérjük, hogy feküdjön vízszintesen és lazítsa el magát. A párnákat vegyük ki a beteg feje alól. Tenyerünket helyezzük a beteg feje alá, majd emeljük meg finoman.

A jegelés a szokásos kezelés a sérülésekre és a fájó izmokra, mivel segít a fájdalom enyhítésében. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a sportolóknak azt tanácsolták, hogy olyan erősen edzenek, hogy súlyos izomkárosodást szenvedjenek — izomlás —amely kiterjedt izomfájdalmat okozott. Bár a hűtés késleltette a duzzanatot, ez nem gyorsította fel gyógyulást az izomkárosodásból The American Journal of Sports Medicine,

Normál esetben nem érzünk ellenállást a beteg fejének felemelésekor. Pozitív esetben a fej előrehajlításakor ellenállást érzünk, a bokaízület izomkárosodása a beteg fájdalomról számol be. Ha a beteg csak fejfájásról számol be, de tarkómerevség nem észlelhető, úgy a próba szintén negatívnak értékelendő. Ha a fej passzív jobbra és balra mozgatása is egyenletes merevséggel párosul, akkor tarkómerevségről beszélünk, ami parkinsonismusban, demenciában, exsiccosisban is előfordulhat.

Leggyakrabban sclerosis multiplexben, nyaki tumorokban és Arnold-Chiari malformációban jelenhet meg. Szintén nem minősül meningeális izgalmi jelnek. Kernig-jel Kétféle módon vizsgálhatjuk: A beteg vízszintesen fekszik, a csípő- és a térdízület behajlított helyzetben mialatt a beteg talpa a vizsgálóágyon helyezkedik el. Mind a két alsó végtagot külön-külön vizsgáljuk, a beteg lábszárát kiegyenesítjük miközben a csípő mozdulatlan marad.

Akkor tekintjük pozitívnak, ha mind a két alsó végtag kinyújtásakor hasonló fájdalom jelentkezik. A Kernig-jelet a Lasegue-jelhez hasonló módon is vizsgálhatjuk.

A beteg vízszintesen fekszik, a csípő és térdízület is kinyújtott állapotban. Az alsó végtagokat külön-külön passzívan felemeljük olyan módon, hogy a térd kinyújtva marad. Pozitív esetben a beteg nem gyöki jellegű fájdalmat panaszol, illetve a térdét egy bizonyos foknál behajlítja. Ezzel szemben a pozitív Lasegue-jelnél a fájdalom radikuláris és jellemzően csak az egyik oldalon jelentkezik.

Brudzinski-jel A beteget vízszintesen fektetjük a vizsgálathoz. A fej előre hajlítására a tarkóköttség fokozódik, a bokaízület izomkárosodása térdben és csípőben az alsó végtagok flexioja társulhat.

A meningeális izgalmi jelek értékelése Meningeális izgalmi jelek jelenlétét leggyakrabban a meningitisszel azonosítják. Alacsony sejtszámú meningitis vagy immundeficiens beteg esetében a meningeális izgalmi jelek gyakran negatívak maradnak még mikrobiológiailag igazolt fertőzésekben is.

Tehát meningitis a meningeális izgalmi jelek jelenlétének hiányában is fennállhat. Amennyiben a meningitis gyanúja klinikailag felmerül a liquor vizsgálat elvégzése akkor is indokolt, ha a meningeális izgalmi jelek vizsgálata nem hozott pozitív eredményt. Meningitiszen kívül pozitívak lehetnek az alábbi kórképekben is: subarachnoidealis vérzés liquor hypotensio pl.

Agyidegek vizsgálata Az I és II agyidegek nem tekinthetők valódi agyidegnek, nem az agytörzsből erednek. A szimpatikus rostok gerincvelői eredetűek, melyek a carotis ágrendszerén keresztül, az érfalban jutnak el a fej különböző részeire. Forrás: Wikipedia. Agytörzsben elhelyezkedő károsodás pl. Azaz, az agytörzsben tehát a központi idegrendszer területén bizonyos lokalizációjú léziók is okozhatnak klinikailag perifériásnak imponáló károsodást, ha az érintett agyideg motoros magját is érintik! Agyidegkárosodást gerincvelői károsodás nem okozhat, azaz agyideg a bokaízület izomkárosodása esetén a lézió az agyvelőben, az agytörzsben, az agyidegnél, a neuromuscularis junctionál lehet, esetleg a cerebellumból indul ki a bokaízület izomkárosodása a környező struktúrákat is érinti.

Féloldali agyidegkárosodás és AZONOS oldali végtagokat érintő motoros vagy szenzoros károsodás általában supranuclearis károsodásra utalhat. Funkciója a szaglás. Mivel a szaglásban résztvevő központi idegrendszeri struktúrák mind a két oldalról kapnak információt, ezért a fila olphactoria féloldali károsodása a legtöbb esetben nem okoz a beteg számára észrevehető problémát.

A szaglászavart a betegek jelentős része nem érzékeli. Fontos úgy rákérdezni, hogy könnyen ráismerjenek a kiesésre pl.

Érzi—e a pörkölt illatát?

Szaglás vizsgálata Fizikálisan ritkán vizsgáljuk. A két oldalt külön-külön kell vizsgálni. A beteget megkérjük, hogy csukja be a szemét és az egyik orrnyílását fogja le.

A másik orrnyílás alá helyezzük az illóanyagot tartalmazó edényt, majd megkérjük, hogy szippantson egyet. A betegnek meg kell mondani, hogy érez—e szagot primer érzékelésilletve nevezze meg azt kognitív funkció. Olyan illatot használjuk pl.

Ha felmerül a gyanú, hogy a beteg szimulál, véletlenszerűen üres fiolát vagy irritáló anyagot tartalmazó fiolát is tarthatunk az orra alá. Csökkent szagérzékelési képesség. Egyáltalán nem érzi a szagokat. Kellemetlen, nem valós szagok érzése. Ilyen előfordul pl.

Injekciók, injekciók - számukra Ketans, Revmoksikam, Movalis. Orális gyógyszerek, tabletták - Diclofenac, Larfiks, Nimesulide. Helyi érzéstelenítés, kenőcs - Fastum gél, Diklak gél, Finalgon, Gepatrombin. Az orvos által felírt készítmények. Kiválasztható analógok, amelyek javíthatják a terápiás hatást.

Szaglás vizsgálat értelmezése Rhinogén okok pl. Fejsérülés, orrsérülés fila olphactoria sérülése vagy bázison a bulbus olphactoria sérülése. Neurodegeneratív betegségek Parkinson-kór, Alzheimer-kór már kezdeti fázisában is gyakori a csökkent szagérzékelés. Olphactorius meningeoma 2. Alapvető funkciója a látással kapcsolatos ingerek szállítása. A látópálya röviden: csapok és pálcikák 1. Visus vizsgálata A visus vizsgálata előtt mindig kérdezzük meg a beteget, hogy visel—e szemüveget.

Ha igen, akkor szemüvegben vizsgáljuk meg. A visus értékének pontos megállapításához visus táblát használhatunk.

Boka szalagok: fényképek, sérülések és kezelés

Kérjük meg a beteget, hogy az egyik szemét takarja le, majd 5 m-es távolságból olvassa el a táblára írt számokat. A visus értékét ilyen módon pontosan számokban is ki tudjuk fejezni.

Ezt követően a másik szemet vizsgáljuk. Ágy melletti vizsgálat esetén, gyakran megelégszünk azzal, hogy 5 méteres távolból a beteg megmondja, hogy hány ujjat mutatunk. Ha a beteg nem tudja ezt a feladatot teljesíteni, akkor közelebb megyünk és ismételten az ujjolvasást ellenőrizzük.

Ilyen esetben azt jellemezzük, hogy hány méterről képes a beteg ujjat olvasni pl. Ha ez sem sikerül, akkor megnézzük, hogy közvetlen a szem előtti tárgyak mozgását érzékeli—e.

Ha ez sem sikerül, a fényt érzékeli—e. Szintén tájékozódó vizsgálatra alkalmas, ha különböző méretű betűket tartalmazó papírt adunk a beteg kezébe és megkérjük, hogy az általunk mutatott betűket nevezze meg. Színlátás vizsgálatára Ishihara könyvet használunk.

Szimuláló vagy nem kooperáló beteg esetében az optokinetikus nystagmus vizsgálata vagy pedig a flash-VEP nyújthat segítséget. A látásélesség értékelése Ha csökkent látásélességet észlelünk, annak az okát mindig meg kell keresni szemészeti vagy neurológiai. Papilla oedema akut fázisában a látásélesség jó maradhat, gyakran csak a krónikus papillaoedema esetén csökken a látásélesség. Fundus vizsgálata A szemfenék vizsgálatát sötétített szobában végezzük el. A vizsgáló a beteg előtt üljön vagy álljon.

Ha a jobb szemet vizsgáljuk, jobb kezünkkel célszerű az ophtalmoscopot tartani, ha a bal szemet, akkor a bokaízület izomkárosodása a bal kézben. Kérjük meg a beteget, hogy nézzen előre egy pontra a falon, majd oldalról kb.

Keressük meg a discus opticust, nézzük meg a határát elmosottságszínét halványabb—eés azt, hogy előredomborodik—e. A retinát is tekintsük át érelváltozásokat és bevérzéseket keresve. Bizonyos mozgászavarokban és tárolási betegségekben retinitis pigmentosa is észlelhető.

A fundus vizsgálat értékelése Ha a discus színe normális és a széle éles, de a beteg nem lát, akkor neuritis retrobulbaris lehetősége merül fel. A neuritis retrobulbaris általában féloldali. Ha a discus széle elmosott és a beteg nem lát rendesen, neuritis nervi optici vagy papillitis jusson eszünkben. A neuritis és papillitis szintén gyakran féloldali betegségek. Ha discus széle elmosott és a beteg jól lát, akkor papillaoedema merül fel.

A papillaoedema fájó nyaki és vállízület kétoldali, gyakran társul hozzá retinális bevérzés és kitágult vénás elvezetés, illetve a discus is bedomborodhat.